Az intravénás vaspótlás jelentősége csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben

• Published in: Cardiologia Hungarica (Budapest) 2024, Vol.54 (3), p.200-205
• Main Authors: Ráduly, Arnold Péter, Sárkány, Fruzsina, Kurczina, Anita, Csanádi, Zoltán, Papp, Zoltán, Borbély, Attila
• Format: Article
• Language: English
• ISSN: 0133-5596; 1588-0230
• DOI: 10.26430/CHUNGARICA.2024.54.3.200

A csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFrEF) egy igen komplex klinikai szindróma, amelynek kezelésére egyre több modern gyógyszeres terápia áll rendelkezésre. Azonban a szívelégtelenség összetett, multidiszciplináris kezelésében elengedhetetlen a társbetegségek időbeni történő diagnosztizálása, és ha lehetséges, azok célzott terápiával való kezelése. A vashiány igen gyakori a szívelégtelenség teljes spektrumában. A vas egy igen fontos mikroelem, számos élettani folyamatban kiemelt jelentőséggel bír, mint például az energiatermelő folyamatokban. Így könnyen érthető, hogy az alacsony vasszint szerepet játszhat a szívelégtelenségben is. Korábban igazolták, hogy a vashiány anémiától függetlenül is jelentősen rontja a betegek funkcionális kapacitását, teljesítőképességét és az életminőséget. Számos klinikai vizsgáltban elemezték az intravénás vaspótlás gyakorlati előnyeit, amely során kapott eredmények nem mindig voltak egyértelműek. Azonban a jelenlegi kutatási eredmények és a klinikai vizsgálatok metaanalízisei alapján a 2023-ban megújított európai szívelégtelenség-ajánlás alapján intravénás vaspótlás javasolt a tünetek csökkentése és az életminőség javítása érdekében (I. osztályú, A szintű evidencia), és megfontolandó a hospitalizáció csökkentése céljából (IIa osztály, A evidenciaszint) HFrEF-ben és HFmrEF-ben szenvedő betegekben. Továbbá intenzív kutatások folynak arról, hogy a vashiány definíciója esetleg újragondolandó, és a ferritinszint helyett a transzferrinszaturáció klinikai jelentőségét előnyben részesítsék.